I. Alapvető definíciók és lényeges különbségek
1. Folyékony padlóburkolat
Lényege: A folyékony gyantát/habarcsot a -helyre kell felhordani/szórni, és kikeményedik, és varratmentes, integrált, merev/félig{1}}merev padlót képez, amely szervesen tapad az aljzathoz.
Mainstream kategóriák:
Epoxi padló: leggyakrabban használt, vékony-bevonatú, önterülő-habarcsos, an-statikus és korróziógátló{3}}változatban kapható.
Poliuretán (PU/poliuretán): Jobb rugalmasság, erősebb időjárás- és vegyszerállóság, alkalmas nehéz{0}}terhelésű és párás környezetben.
Cement{0}}alapú önterülő-: szervetlen anyag, elsősorban szintezésre vagy egyszerű felületkezelésre használják.
Felépítés: Alapozó → Köztes bevonat (habarcs/gitt) → Fedőbevonat (1-2 réteg), teljes vastagság 0,5-5 mm (nagy terhelés esetén 8-10 mm).
2. PVC padló (PVC padló/vinil padló)
Jellemzők: Előregyártott tekercs-/csempés-rugalmas kompozit padlóburkolat, -a helyszínen ragasztós/kattintható-zárrendszerrel szerelve, varrással (a tekercsek hegeszthetők).
Mainstream kategóriák: homogén, több{0}}rétegű kompozit (szilárd/habos/fél-szilárd/félig-habosított), LVT/SPC click-lock padlóburkolat.
Felépítés: UV réteg → Kopóréteg → Nyomtatott réteg → Üvegszálas stabilizáló réteg → Tömör/habosított alsó réteg.
II. Kulcsteljesítmény-differenciálás

III. Építési összehasonlítás
A folyékony anyagok építési ideje hosszú, és az építés során nem használhatók; rendkívül nagy felületi síkságot igényelnek, különben rétegvesztés vagy kidudorodás léphet fel; az építkezés során szagot bocsátanak ki, és hosszan tartó szellőzést igényelnek.
A PVC padlónak rövid az építési ideje, és közvetlenül az építés után használható; nem igényel nagy felületi síkságot, csak azt, hogy a felület tiszta legyen; a teljes építési folyamat szagtalan és magas környezetvédelmi besorolású.